Meghatalmazás az ingatlan eladására vagy megvásárlására

Előfordulhat, hogy az eladók vagy a vevők közül valaki nem vesz részt az adásvételi eljárásban (pl. mert távol lakik), vagy ugya a folyamatban részt vesz, de a szerződés aláírásakor nem tud jelen lenni. Ilyen esetben meghatalmazást adhat egy másik személy részére, hogy helyette az adásvétel során járjon el. A meghatalmazásban pontosan rögzíteni kell, hogy az mire terjed ki, esetleg azt is, hogy ha van olyan, amire a meghatalmazó kifejezetten akarja, hogy ne terjedjen ki. A meghatalmazásban szerepelhet például, hogy az kiterjed arra, hogy az eladó helyett a meghatalmazott bemutassa az ingatlant a vevőknek, aláírja a szerződést, de arra nem, hogy a meghatalmazott pénzt vegyen át. Minél pontosabban meghatározásra kerül, hogy a meghatalmazottnak mire van joga és mire nincs, annál kisebb az esélye, hogy olyan ügyben is eljár, amiben a meghatalmazó ezt nem kívánja.

Fontos szabály, hogy a meghatalmazásnak olyan formában kell lennie, mint az okiratnak, amit a meghatalmazott aláír (pl. mivel az adásvételi szerződést ügyvéd ellenjegyzi, így az erre szóló meghatalmazásnak is legalább ügyvéd által ellenjegyzett formában kell lennie). Az sem akadály, ha a meghatalmazó külföldön van és úgy akar meghatalmazást adni a szerződés aláírására, mert ilyen esetben a legközelebbi magyar diplomáciai képviseleten megteheti ezt a meghatalmazást, amit aztán akár postán is eljuttathat a meghatalmazottnak. A szerződés aláírására (is) szóló meghatalmazás szövegét annak aláírása előtt érdemes egyeztetni az eljáró ügyvéddel, hogy az megfeleljen a földhivatal részére.

Leggyakrabban háromféle meghatalmazással találkozhatunk:

Ügyvéd által ellenjegyzett meghatalmazás

Ez a legegyszerűbb eset. A meghatalmazó felkeres egy ügyvédet - aki lehet az adásvételi szerződést készítő ügyvéd, de más is - és előtte aláírja a meghatalmazást, amit az ügyvéd ellenjegyez.

Közjegyző által készített meghatalmazás

Hasonló az előbbi esethez, annyi különbséggel, hogy itt a meghatalmazást közjegyző készíti és foglalja közokiratba. Itt fontos, hogy nem elegendő, ha a meghatalmazáson a közjegyző a meghatalmazó aláírását hitelesíti, hanem a meghatalmazást közikratba kell foglalni.

A magyar külképviseleten hitelesített meghatalmazás

Ez a megoldás leginkább akkor használatos, ha a meghatalmazó huzamosabb ideig külföldön tartózkodik. A meghatalmazó a meghatalmazást külföldön aláírja és az aláírását a magyar külképviseleten hitelesítteti. Az ilyen meghatalmazást az ingatlan-nyilvántartásban történő felhasználás előtt egy magyar ügyvédnek ellenjegyeznie kell, amely ellenjegyzésnek azonban nem kell kiterjednie annak bizonyítására, hogy a meghatalmazást a meghatalmazó írta alá, hiszen ezt a magyar külképviselet elvégzi. Az ellenjegyzés  azonban továbbra is tanúsítja a meghatalmazó szándékát és azt, hogy a meghatalmazás a jogszabályoknak megfelel, így szükséges, hogy a meghatalmazást ilyen esetben is ügyvéd készítse, aki kapcsolatban áll a meghatalmazó személlyel.

 

az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 33.§

33. § (1)
(2) Ha az okiratot a nyilatkozattevő helyett meghatalmazott írta alá, illetve látta el kézjegyével, csatolni kell a meghatalmazást is, amelyet a bejegyzés alapjául szolgáló okiratra előírt alakszerűségek szerint kell kiállítani. Ha a felet a közjegyzői okirat elkészítésénél meghatalmazott képviseli, az ingatlan-nyilvántartási eljárásban azt a magánokiratban foglalt meghatalmazást is el kell fogadni, amelyben a fél aláírását közjegyző vagy magyar külképviseleti szerv hitelesítette.
(3) Írásra vagy olvasásra képtelen személy jognyilatkozatán alapuló bejegyzéshez, a nyilatkozat közokiratba foglalása szükséges, amelyben e körülményre utalni kell.

Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény 44. §

44. § (1) Az ellenjegyzéssel az ügyvéd tanúsítja, hogy

a) az okirat a jogszabályoknak megfelel,

b) a felek nyilatkoztak arról, hogy az okiratban foglaltak megfelelnek az akaratuknak,

c) az okiratban megjelölt felek, illetve az eljáró képviselőik azonosítását elvégezte, és

d) az okiratot a felek előtte írták alá vagy az okiraton szereplő aláírást előtte sajátjukként ismerték el.

(2) Az ellenjegyző ügyvéd által korábban már azonosított fél az okirat aláírása, illetve az okiraton szereplő aláírás sajátjaként való elismerése során elektronikus hírközlő hálózaton keresztül az ellenjegyző ügyvéd számára a mozgóképet, valamint a hangot egyidejűleg továbbító és rögzítő eszköz igénybevételével is eljárhat. A rögzített felvételt az ellenjegyző ügyvéd az ellenjegyzett okirattal együtt őrzi meg.

(3) Az (1) bekezdés c)-d) pontjának és a (2) bekezdésnek az alkalmazása során eljárhat

a) az ellenjegyző ügyvéd helyettesítésére jogosult személy, vagy

b) az ellenjegyző ügyvéd megbízásából eljáró, a saját EGT-államában ügyvédi tevékenységet gyakorló, nyilvántartásba vett személy

azzal, hogy ezt a körülményt, valamint a b) pont szerinti esetben az (1) bekezdés d) pontjának tanúsítására való jogosultságot az ellenjegyzésben fel kell tüntetni.

(4) Az (1) bekezdés b)-d) pontjának az alkalmazása során eljárhat az okiratot ellenjegyző kamarai jogtanácsos munkáltatójának a kamarai szabályzatban meghatározott követelményeknek megfelelő munkavállalója, azzal, hogy ezt a körülményt az ellenjegyzésben fel kell tüntetni.

(5) Az (1) bekezdés d) pontját nem kell alkalmazni, ha a fél aláírását az aláírás helye szerint illetékes magyar külképviseleti hatóság hitelesítette vagy felülhitelesítette, vagy azt Apostille tanúsítvánnyal látták el, vagy a fél aláírását közjegyző hitelesítette, illetve ha a fél az okiratot a minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírásával és időbélyegzővel látta el.

(6) Az okiratot az azt szerkesztő ügyvéd mellett - az okiratban megjelölt egyes felek vonatkozásában az (1) bekezdés c) és d) pontjaiban meghatározott körülmények fennállásának tanúsítására - más ügyvéd is ellenjegyezheti, azzal, hogy az érintett körülményeket az ellenjegyzésben fel kell tüntetni.